Veszekedsz. Hibás vagy. Tudod, hogy nincs igazad. De mégsem engedsz. Csak beszélsz, beszélsz és beszélsz. Meggondolatlanul. Fájdalmat, és sebet okozol. Sértessz. A nézéseddel, a szavaiddal. Ez mind ördögi. Benned van, tudod, hogy a másik ezt nem érdemli meg. Szeretnél jó lenni, szeretnél helyesen cselekedni, de te mégis...a saját éneden és büszkeségeden nem tudsz felülkerekedni. Ez a sikertelen próbálkozás még mindig csupán emberi.... Aztán egyszer csak csengetnek az ajtódon. Kinyitod. És az, aki ezt a sok ördögi és emberi dolgot elkellett viselje tőled, ott áll előtted. 3 szál rózsával, és 17 szál fehér-lila violával a kezében, szeretetteteljes csillogással a szemében, és egy őszinte mosollyal az arcán...és te...és te...és te megszégyenülsz...na ez már Isteni...
7 megjegyzés:
hmmm...:)
én is csak...hmmm:))
:) ez a szeretet :)
de dragak vagytok :)>:d<
és a teljes őszinteség is "isteni",... köszönöm, hogy hozzám is őszinte voltál vasárnap, gondolni fogok rád imában ... az őszinteségnek pozitivabb kisugárzása van, mint az elméleti dolgoknak, ... a többit érted te :)
örülök, hogy igy szeretnek :) ... és még mindig várlak... :))
na ez az szeretet kobon!:)
ezek gyonyoru gondolatok :)
Megjegyzés küldése