Édesapám...

A terv úgy szólt, hogy a hétvégén fennmaradok Kolozsváron. Nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettem volna...és csak olyan dolgok történtek, melyek során egyre jobban felgyűlt bennem a fájdalom... És menekülni akartam...És eszembejutott, hogy van otthonom...hogy van egy szerető családom...és az ezt követő gondolatot tett követte, 5 perccel kesőbb már autóban ültem Zilah fele...nem szóltam senkinek, hogy megyek haza. Persze Molly nagy örömében már amikor az utcán voltam jelezte, hogy megérkeztem...apum az udvaron már zokniba várt...annyira meglepte őt, hogy ott voltam, alig tudta felfogni(mert azelőtt már nagyon rég találkoztunk)...nagyon, de nagyon magához szorított, megölelt, majd könnyes szemmel ennyit mondott: nagyon hiányoztál...A legjobb döntés volt haza menekülni...
U.I: nekem vannak a legjobb szüleim a világon...